Felsőszölnök

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szentgotthárdi kistérség
Lakosság: 683 fő
Terület: 23.56 km²
Népsűrűség: 28,99 fő/km²
Körzet hívó: 94

Éghajlata

A faluban a pannon és az alpesi éghajlat együttes hatása érződik. Az évi csapadékmennyiség átlagos középértéke 800 mm. A táj magashegységi jellegű.

Növényvilág

Az erdőkben őshonos a jegenye- és a vörösfenyő. A luc- és erdeifenyő mellett nagy számban megtalálhatóak nyár-, nyír-, bükk-, tölgy-, éger- és akácfák is. Az 2000-es évektől az éghajlati változások, illetve újonnan megjelent fapusztítő rovarok miatt a terület fenyő-állománya csökkent, jelentős területeken száradtak ki a fenyőerdők.

Az aljnövényzetben sokfajta ritka növény megtalálható, a fenyérgamandornak (Teucrium scorodnia) ez az egyetlen ismert magyarországi előfordulási helye.

Az alpesi erdőkben számos ehető gombafaj található, többek közt a vargánya, a nyulica (más néven rókagomba), az őzlábgomba, a kék és a zöld galambica és a különféle tinórúk. Ezeket tojással rántottaként, vagy a gombafejeket rántva, illetve pörköltként fogyasztják. Jelentős mennyiségű szárított gomba kerül a felsőszölnöki erdőkből minden évben a szomszédos Ausztriába.

Felsőszölnök területe az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

Állatvilág

A területen nagy számú vadállomány található, melynek állomány-ápolását a Hármashatár Vadásztársaság végzi. A madarak mellett az erdei vadak közül nagy a vaddisznók, őzek és szarvasok száma. A korlátozás nélkül mozgó állatok miatt minden évben jelentős a vadkár.

Fekvése

A Hármashatárkő magyar oldala A Hármashatárkő szlovén oldala A Hármashatárkő osztrák oldala

Magyarország legnyugatibb települése. Vas megyében, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár mellett fekszik. A legközelebbi város a 14 km-re lévő Szentgotthárd. A magyarországi szlovén közösség legnagyobb falva. Lakói 90%-ban vendek.

A falut tíz domb öleli körül, felületüket az pliocén-kori Ős-Rába hordalékos, agyagos-kavicsos maradványa borítja. A falu legmagasabb pontja az Ezüst-hegyen található (404 m). A Felsőszölnökökt határoló dombok: Lujza-hegy (384 m), Hegyes-hegy (370 m), Martinjei-hegy (363 m), Kakasdomb (362 m), Ónzin-hegy (362 m), János-hegy (353 m), Török-hegy (343 m), Északi-hegy (349 m), Szabó-hegy (323 m).

1922 óta, a faluközponttól 4 km-re, Magyarország, Ausztria és Szlovénia határainak találkozásánál áll a Hármashatárkő.

A falut átszeli a Szölnök-patak, mely a szlovéniai Trdkovo községből ered.

Testvérközségek:

Kuzma (Szlovénia)
Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab, Ausztria)

Falurészek

Felsőszölnök területe felosztható egymástól jól elkülönülő részekre[1]: Vés (Belső falu), Divícin djárek (Divíc árok), Ónzin vrh (Ónz csúcs), Krajcarin djárek (Krajcár árok), Kamen (Kő), Mála polauva (Kis polauva), Ladina (Ugar), Bóslin ograd (Bószli gyümölcsös), Kálan dau (Kála völgy), Veuka polauva (Nagy polauva), Dúgoznauš, Brezden, Čerklen, Ravén (Síkság), Divójčin járek (Iker árok), Seteči járek (Setecs árok), Kovački járek (Kovacsk árok), Míklin dau (Míklin völgy), Stára bükonja (Régi bükkös), Kareči járek (Karecs árok), Grópčica (Sírocska), Gubin dau (Gubin völgy), Djéčkin dau (Djécsek völgy), Trajbarin dau (Trajbár völgy), Šlósarin járek (Lakatos árok), Črna bükonja (Fekete bükkös), Stári gáj (Régi fasor), Grózna graba (Rettenetes szakadék), Drávcin járek (Drávec árok), Žlebé (Csatornák), Krátka (Rövid).

Új utcanevek

2005 szeptemberétől Felsőszölnökön több utcanevet hoztak létre, korábban az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt. Magyarországon egyedülálló volt ez az adminisztratív lépés, hiszen a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet. A létrejövő 11 új utcanév meghatározásakor a helyi nevezetességeket vették figyelembe[2].

Határátkelő

A trianoni békeszerződés feltételeinek életbelépéséig a Vendvidék és Muravidék területileg összetartozott. 1919 után Muravidék Jugoszláviához került, és az újonnan kialakuló országhatárok az 1990-es évekig elvágták egymástól az embereket. A magyarországi és szlovéniai emberekben is megfogalmazódott az igény, hogy az elválasztott tájegységeket újra könnyebben meg lehessen közelíteni. 1992-ben nyitották meg Felsőszölnök és Martinje között a határátkelőt, melyet Göncz Árpád avatott fel. A határ előbb csak szlovén, illetve magyar személyeket fogadott, de 2004-től nemzetközivé tették. Az átkelőn csak személygépkocsival, illetve busszal lehetett áthaladni, a teherforgalmat tiltották.

2007. december 21-én, a schengeni egyezmény életbelépése miatt, a faluban is felszámolták a határátkelő még megmaradt darabjait. Addig az átkelő napi forgalma kb. 50 fő volt. A határhoz vezető út 1,2 km-es szakaszát 2002-ben 120 millió forintból újították fel, ekkor az új aszfaltburkolat mellett kiépítették a hegyről lezúduló csapadékot elvezető csatornát is.[3]

Tanya

A falu Szentgotthárd felőli közigazgatási határán túl lévő 15 házcsoportot nevezik Tanyának. A terület ma közigazgatásilag Alsószölnökhöz tartozik, bár ennek legutolsó házától 3-4 kilométerre helyezkedik el. Lakói Felsőszölnökről származnak, s mivel a Tanya településrész történelmileg Felsőszölnök meghosszabbítása, ezért lakói hagyományosan itt élik köznapi, kulturális, illetve spirituális életüket is (pl: temetkezés, házasodás).

Története

A Felsőszölnök-patak télen

Első írásos említése 1378-ból való Alsószölnökkel együtt (Zelnuk Superior et Inferior), akkor a dobrai várhoz tartozott. A 16. századtól a Batthyány család birtoka volt. A török hódítás a falut is elérte, jelentős számú férfit hurcoltak el.

A falu melletti község, Ivánfalva (Iwanfalua) beleolvadt Felsőszölnökbe, ma a János-hegyen található házcsoportok jelzik egykori helyét.

A 16. század végétől a falu urai révén veszi fel az ágostai evangélikus vallást, s az marad 1717-ig. A község megmaradt katolikusai még gyakorolhatják kisebb zavargatásokkal hitüket, míg egyrészük Somogyba vándorol sok más szlovénnal együtt.

1640-ben a falu utolsónak hódol meg a törökök előtt, hogy elkerülje a pusztítást, akik már előtte sarcolták Istvánfalva, Börgölin (1622), Orfalu (1625), Permise és Ritkarócz (1632) szlovén falvakat. 1664 augusztusában a szentgotthárdi csata előtt a tatárok égették fel, sok más Rába menti faluval együtt. A lakosság előlük Stájerországba menekült, majd a csata végeztével hazatért, s felépítette a falut üszkös romjaiból.

A második világháború után a falu belekerült a határsávba. A módosabb parasztgazdákat az Alföldre telepítették ki mint kulákokat, közülük a legtöbben nem tértek vissza szülőfalujukba. A községet a rendszerváltásig csak határsávi belépővel lehetett megközelíteni. A műszaki határzárat (nyomsáv, aknák) az 1970-es évek végén leszerelték, helyébe rakétás jelzőrendszert telepítettek. A legutolsó határvédelmi eszközöket az 1990-es évek eljén számolták fel teljesen. A környéki erdőkben néhány helyen még megtalálhatóak a szögesdrót maradványai. Felsőszölnökhöz köthető híresség Kossics József plébános, reformkori néprajztudós.

Demográfia Felsőszölnök demográfiai adatai részletesen a Felsőszölnök demográfiája szócikkben

Hitélet

Középkor

Felsőszölnökön már a 16. században volt gyülekezet. Az 1620-as években a terület Poppel Lászlóné Salm Margit birtoka volt, az egyházi teendőket egy Vitus nevű prédikátor látta el.

Az 1628-as csepregi zsinaton Medvedovics Mihály lelkész képviselte a falut, majd 1646 és 1651 között Donkóczi Miklós.

1627-ben a gyülekezet Szölnök, Martinya (ma: Martinje, Szlovénia) és Türké (ma: Trdkova, Szlovénia) falvakból állt. A parókiához 5 zsellér is tartozott, akik minden héten igavonó állatokkal fél nap, míg azok nélkül 1-1 nap robotot szolgáltak a lelkész földjén, rétjén, vagy szőlőjén. A templom vagyonához tartozott egy ezüstkehely, illetve kisebb pénzösszeg, melyért a helyi céhmester felelt.[4]

További információ a felsőszölnöki templomról a Felsőszölnöki templom szócikkben Temető

A felsőszölnöki temető a helyi templom mellett terült el, majd áthelyezték a Fő út melletti domboldalra. A sírhelyeket keleti-nyugati tájolásúnak állították be, mert a népi hiedelem szerint így az elhunytak arcába süt a nap.

A 20. század elejéig a legtöbb sír be volt nőve fűvel, és puszpángot, vagy rózsabokrot ültettek rá a hozzátartozók.

A régebbi sírkövek feliratai még vend nyelvjárásban íródtak, illetve néhány sírkő felirata német. A temetőben nyugszanak többek között Kossics József, Kühár János és Kodela Péter plébánosok is.[5]

A temetőt 2006-ban felújították, a ravatalozó elé fedett teret építettek. Lefedték a már régebb óta nem használt kutat is.

Közlekedés

1941 és 1945 között a szlovéniai Muraszombat és Szentgotthárd között Felsőszölnökön keresztül, buszjárat közlekedett. Az 1950-es években indult meg a rendszeres tömegközlekedés a falu és Szentgotthárd között. A vonalon először ún. Fakaruszokat, fa karosszériájú és ülésű Ikarus buszokat közlekedtettek, majd az 1960-as évek iparfejlesztése nyomán bevezették a munkásokat városba hordó munkás-, illetve tanulójáratokat. A többi utas számára heti három alkalommal közlekedett buszjárat. A munkásjáratok az 1990-es évek elején, a szentgotthárdi ipar nagyarányú felszámolásával együtt szüntek meg.

Napjainkban napi többszöri buszjárattal lehet elérni a falut a Szentgotthárd-Felsőszölnök belföldi, illetve a Szentgotthárd–Muraszombat (Szlovénia) nemzetközi vonalon. Közúti megközelítés Szentgotthárd, illetve a volt határátkelőn keresztül Trdkova (Szlovénia) felől lehetséges. A legközelebbi vasútállomás Szentgotthárd, a Szombathely–Körmend–Graz vasútvonalon. A falu elérhető még több turistautvonalon keresztül is (Kétvölgy, illetve Apátistvánfalva felől).

2007. október 17-én Gyurcsány Ferenc magyar, és Janez Janša szlovén miniszterelnök letette a Felsőszölnököt Kétvölgygyel összekötő út alapkövét. A 2008 végére, 300000000 Forinból felépülő új út a két zsáktelepülés közötti, kerülővel teljesíthető 30 km-es távot 5,8 km-re csökkenti. [6][7]

Nevezetességei, látnivalók

19. századi vízimalom és olajütő
II. világháborús emlékmű
Katolikus templom, szlovén nyelvű freskókkal és rózsaablakokkal]
Götz-major
WestEnd (GCwend) virtuális geoláda (N 46° 52,1410'; E 16° 06,8290')
régi paplak (állandó kiállítás, szálló)

Hármashatárkő A kő magyar, szlovén, osztrák oldalai

A Hármashatárkő (szlovénül: Tromejnik, németül: Dreilanderecke) Felsőszölnökön, a Hampó-völgyből induló domb tetején, Magyarország, Szlovénia és Ausztia találkozásánál lett felállítva. A műemlék Tauka (Tóka), Trdkova (Türke) és Felszőszölnök falvak határait, illeve hazánk legnyugatibb pontját is jelzi.

A csonka gúla alakú oszlop 215 centiméter magas, alul 173 centiméter széles. A gúla három oldalán a három határ-ország címere, és a trianoni szerződések ratifikálásának dátuma látható. A rendszerváltás előtt a területet civilek nem közelíthették meg, a határt szigorúan őrizték az országot elhagyni kívánók miatt. Az emlékhelyet először 1989. június 4-én nyitották meg, azóta helyi nevezetesség, a turisták kedvelt célpontja. A kőnél minden évben három-nemzeti találkozót tartanak.

2004. május 1-én a három határfalu szintén itt tartotta meg ünnepségét, üdvözölve az Európai Unió bővítését.

Közintézményei

Az iskola épülete

Önkormányzat (polgármesterek: Ropos Márton (1990–2006), Ropos Gábor (2006–)
Óvoda
Önkormányzati Konyha és Ebédlő

Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola

Az iskola épülete a szlovén nemzetiségi nyelvoktatás egyik alapköve. 1925-ben épült, 1975-ben és 1985-ben kibővítették, majd 2006-ban felújították.

Az iskoláról részletesebben a Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola szócikkben

Kultúra

A falu a magyarországi vend kisebbség egyik legaktívabb kulturális központja. A faluban szlovén kisebbségi tánckar és énekkar is működik. Számos magyar, szlovén és osztrák fellépésen jelennek meg. Fellépéseiken vendvidéki hagyományos népdalokat és táncokat adnak elő.

Bábcsoport

A felsőszölnöki bábcsoport az 1980-as években alakult, tagjai főleg a helyi általános iskolások közül kerülnek ki. A csoport irányítója, és a bábok és a dramaturgia készítője Milivoj Miki Rož. A bábjátékok szlovén nyelven, vagy vend nyelvjárásban játszódnak. A csoport állandó fellépője a kistérségi szlovén, illetve a szlovéniai fesztiváloknak.

Néptánccsoport

A Felsőszölnöki Szlovén Néptánccsoport 1985-ben alakult, repertoárjában a vendvidéki, illetve a szlovéniai néptáncok szerepelnek. A Magyarországi Szlovének Szövetsége keretében működik, vezetője Szukics András. A táncosok hagyományörző öltözetben táncolnak, és a csoport elindulása óta felnövő két generáció együtt szerepel az első fellépőkkel. A fellépések alatt a zenét a helyi zenészek (jellemzően harmonika) szolgáltatják.

Az általános iskolában néptánc-szakkör is elérhető, melynek tagjai a szlovén nyelvű rendezvényeken, vagy szomszédos falunapokon is fellépnek.

Vegyeskar

A Pável Ágoston szlovén polihisztor nevét viselő vegyeskar elődjét Csabai András alapította meg 1938-ban. Az akkori egyházi énekkar az 1950-es években nőtte ki magát, ekkor már nem egyházi jellegű egyesületté.

Első karvezetője Boros Anna volt, 1953-tól 1957-ig vezette a kórust. Ezután 12 évig Vass József pedagógus állt az élen, aki férfiakat is meghívott a karba, majd az egyesület 1966-ban felléphetett Pável Ágoston szülőfalujában, a szlovéniai Vashidegkúton.

1971-ben a kar Csabai András vezetésével megjelent a szlovéniai Šentvidben is.

A vezetést 1985-ben Variné Trifusz Mária ének-zene szakos tanár vette át, aki szakmai szempontjai alapján fejlesztette tovább a kórus munkáját. Az énekkar egyházi énekeket vett fel ismét a repertoárjába, melyekkel karácsonyi hangversenyeken léptek fel, majd a mise liturgiájának elsajátítása után a vegyeskar rendszeresen szerepelt egyházi rendezvényeken is.

1985 és 1998 között a Pável Ágoston vegyeskar 141-szer szerepelt Magyarországon, Szlovéniában, Ausztriában és Olaszországban.

A kórus rendszeres résztvevője a Rába-vidéki Napoknak, a šentvidi Éneklő Tábornak, a rába-vidéki falunapoknak és egyéb rendezvényeknek. Szereplője az "A dal nem ismer határokat" című nemzetközi rendezvénynek.

Első hanghordozójukat a Magyarországi Szlovének Szövetsége adta ki, a kazettán Korpics László zenekarával szerepel a vegyeskar, Mi, Slovenci (Mi, szlovének) címmel. Jubileumukon újabb kazettával jelentkeztek, melyen egyházi énekek szerepelnek.

Az Országos Szlovén Önkormányzat támogatásával 2002-ben jelent meg az énekkar első CD-je, Slovenec sem címmel.

A Pável Ágoston Vegyeskar egyetlen közösségi díjazottként, 2005. december 18-án Pro cultura minoritatum Hungariensis (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) díjat kapott a magyarországi szlovén nemzeti kisebbség anyanyelvi, kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért.[8]

Hagyományörző népdalkör

2000-ben alakult meg a Vegyeskar 7 tagjának részvételével. A népdalkör repertoárjának legrégebbi népdalaiból a szlovéniai Muravidéki Múzeum CD-t és kazettát készített.

Gáspár Lászlóné, a kör vezetője 2007. december 16-án Vas megye Önkormányzata Szolgálatáért Kisebbségekért Tagozata elismerésben részesült.[9]

Sportélet

Ezüst-hegy Sportegyesület

A falu önszerveződő sportegyesülete. Aktív szerepet vállal a falun belüli, és a községek közötti sportesemyények megszervezésében, lebonyolításában.

Az egyesület részt vesz a helyi szlovén kisebbségi önkormányzat által szervezett kultúrális programokon is. A tagok részt vesznek a nagyszombatkor felállított karbid-ágyúk kezelésében, illetve december 6-án Mikulás és krampusz-jelmezbe öltözve felkeresik a faluban lakó 14 éven aluli gyermekeket.

Egyéb egyesületek

Felsőszölnök faluközpont Felsőszölnök faluközpontja leírással Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Az egyesület megközelítőleg 30 taggal működik, elnöke Ropos Márton, korábbi polgármester. Az egyesület legnagyobb létszámát az 1950-es-1960-as években érte el.

Az 1970-es és 1980-as években az alsószölnöki egyesülethez tartozott, kihelyezett tűzoltó egységként. A rendszerváltás után nyílt lehetősége az önállósodásra. 1992. március 11-től lett önálló ismét.

A határ újbóli megnyitása óta az önkéntes tűzoltók szoros kapcsolatokat ápolnak a környező szlovéniai települések tűzoltóival, de kapcsolatban állnak ausztriai és horvátroszági egységekkel is.

Az egyesület három tűzoltó gépjárművel rendelkezik. Az ajándékba kapott tűzoltó gépjárműveket, illetve a tűzoltó zászlót falunap alkalmával szentelték meg. A önkéntesek pályázati pénzekből minden évben bővítik meglévő felszerelésüket, új egyenruha vásárlására is lehetőséget kaptak. A helyi önkormányzat tulajdonába átengedett volt határőrségi laktanya garázsaiban tárolhatják a gépjárműveket, illetve szintén pályázati pénzeszközök segítségével lett felújítva a tűzoltó szertár is[10].

Szokások

Szülés

1954 előtt az asszonyok otthon szülték meg a gyermeküket, kórházba csak császármetszésnél kerültek. A szülési fájdalmak megindulásakor a férj, vagy a legidősebb gyerek elszaladt a bábáért, aki világra segítette a gyermeket. A sikeres szülés után a keresztanya meghívta a bábát egy italra a falu kocsmájába. Ha a gyermek halva született, akkor a bába és a nagymama az asztal alatt dobálta egymásnak, hogy életre keljen.

Halálozás Részletesen a Halálozással kapcsolatos szokások Felsőszölnökön szócikkben

Mezőgazdaság

A környéken található földbirtokok generációk során elaprózódtak. A viszonylag kevés rendelkezésre álló megművelhető terület nem tudta eltartani az egyre növekvő lakosságot. Nyaranta a férfiak bérmunkát vállaltak a Dunántúlon, ezért természetbeli járandóságot kaptak. Asszonyokat is alkalmaztak a gazdaságokban, főleg könnyebb mezőgazdasági munkálatokra. A vend munkásokat szívesen alkalmazták, mert híresek voltak a munkabírásukról.

Az 1970-es évektől számos fiatal dolgozott a Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, főleg a cukorrépatermesztésben. Számos fiatal le is telepedett a munkahelye környékén, így alakult ki a magyarországi vendek egyik jelentős központja Mosonmagyaróvár környékén.

A felsőszölnöki háztáji gazdaságoknál szinte minden családnál megtalálhatóak voltak a nemesített gyümölcsfák, ezek mára gondozás híján elkorcsosultak. Az 1990-es évek végén az egyik felsőszölnöki gazda szlovéniai segítséggel almást telepített, melyhez a felsőszölnöki konyha kazánházában aszaló berendezést is üzembe helyeztek.

A környék talaja csak korlátozott körű termények termesztését tette lehetővé. Ezek között megtalálható a búza, az árpa, a kukorica, a hajdina (ma már csak elvétve vetik), burgonya, és az állatoknak termesztett kerékrépa, pirosrépa és tök. A tök magvából ma is olajat ütnek. Ezt a fekete színű olajat saláták, ételek (pl: kocsonya) ízesítésére, és gyógyászati célokra is használják. Magyarországon a tökmagolaj e célú felhasználása eme területen kívül szinte ismeretlen.

További információ a táplálkozási szokásokról a A Vendvidék népi táplálkozása szócikkben

Az 1990-es évek végétől fogva általánossá vált a mezőgazdasági művelés alá vont területek méretének csökkenése. A falu fokozatos elöregedése és a fiatalok nagyarányúbb elvándorlása miatt kisebb a jelentősége a helyi földművelésnek. A nem megművelt területeket gyakran fenyő csemetékkel ültetik be.

A helyi gazdák öregebb, főleg MTZ gyártmányú traktorokat vásárolnak, míg az aratást egy-két nagygazda végzi bérmunkában.

Műszaki berendezések

A falu területén, illetve a környező erdőségekben több műszaki berendezés, illetve állomás is helyet kapott. A fontosabb berendezések, illetve elhelyezkedésük:

Vasívíz Rt. műszaki figyelőtornya (a helységnévtábla mellett, a falu Szentgotthárd felőli oldalán)
Antenna Hungária Rt. tévétornya (a Kakas-domb tetején)
T-Mobil, Pannon erősítő és átjátszótorony (a tévétorony oldalán)
Vasivíz Rt. szivattyúház (a János-hegy oldalában)

Infrastruktúra

szemétszállítás: nyári időszak: kéthetente, téli időszak: havonta
kábeltelevízió: van, kábelnet: nincs
gáz: tartályos telepítéssel, gázvezeték nincs
csatornázás: pályázati forrásra vár[11]
mobiltelefon-elérés: T-Mobile, Pannon (magyar), A1, One, Amax (osztrák), VIP (horvát), SIGSM (szlovén)
egyéb: elektromos- és ivóvíz hálózat (teljes körű), lomtalanítás (időszakosan)

2006 őszétől az Európai Unió támogatásával kiépítették a vezetékes ivóvízhálózatot a Jánoshegy és Kakasdomb községrészeken. Az ezeken a területeken lakók állandó problémája volt a vízhiány, mivel az általuk használt fúrt kutak a nyári száraz időszakokban már nem tudták biztosítani a megfelelő mennyiségű ivóvizet.[12]

Az ivóvízhálózat-bővítéséről részletesen a Ivóvíz-hálózat fejlesztése Felsőszölnökön (2006 ősz) szócikkben

Érdekességek

Felsőszölnök, Magyarország legnyugatibb, illetve Garbolc, Magyarország legkeletibb pontja között 7°-nyi az eltérés, emiatt a Nap Garbolcon 27 perccel korábban kel és nyugszik, mint Felsőszölnökön. A köztük lévő távolság légvonalban 524 km.[13]
Az Európa Parament döntése alapán túrautat létesítenek a szovjet érdekszférába tartozó keleti blokk, és Nyugat-Európa határának nyomvonalán. A magyarországi munkáltokat a Fertő-tó és Felsőszölnök között kezdik meg, melynek során zöld turistajelzéseket festenek fel, és kihelyzik az útmutató táblákat.[14]
Felsőszölnökön van az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat központja, míg Budapesten csak képviseletet tart fenn.

Jegyzetek

^ vend elnevezések, zárójelben a magyar fordítás

^ Bolyongó mentők miatt számoztak újra egy falut

^ Korszerű út a határátkelőhöz

^ Payr Sándor, A Dunántúli evangélikus egyházkerület története, I. kötet, 1924, Sopron, Székely és Társa Könyvnyomda

^ Régi sírkövek Felsőszölnökről (képek)

^ Magyar, szlovén: közös úton

^ Történelmi találkozó

^ Magas kitüntetést kapott a Pável Ágoston vegyeskar

^ Kisebbségi nap Bükön

^ A támogatási lista

^ A felsőszölnöki csatornahálózatot a kistérség többi településétől eltérően nem az Ausztriába futó csatornahálózatra kötnék, hanem helyben, környezetkímélő, biológiai eljárással tisztítanák.

^ Ivóvíz lesz két hegyen

^ Magyarország a XX. században/Az ország fekvése, földrajzi helyzete és határai

^ Turistautak az egykori vasfüggöny mentén

Irodalmi hivatkozások

Kozár Mária: Felsőszölnök; Száz magyar falu könyvesháza sorozat; ISBN 9639287202; ISSN 1586-0469
Kozár Mária: Etnološki slovar Slovencev a Madžarskem (A magyarországi szlovének néprajzi szótára); Zveza Slovencev Na Madžarskem (Magyarországi Szlovének Szövetsége), Szentgotthárd; Savaria Múzeum, Szombathely; 1996; ISBN 9637206620

Következő községek

További községek